Szarajevó Bosznia-Hercegovina fővárosa és 275 000 lakosával az ország legnagyobb városa. A város Délkelet-Európa és a Balkán szívében,  a Szarajevói völgyben terül el a Miljacka folyó két partján és a Dinári hegység koszorújában.

 

Gazdag és sokszínű vallási és kulturális múltja miatt Szarajevót szokták Európa vagy a Balkán Jeruzsálemjeként emlegetni. A 20. század végéig ez volt az egyetlen olyan európai nagyváros, ahol egymás mellett állt a mecset, a katolikus és az ortodox templom, valamint a zsinagóga.

 

Szarajevó ostroma 

 

Szarajevó ostroma a modernkori  hadviselés történetének leghosszabb olyan ostroma, mely egy főváros ellen zajlott. Először a Jugoszláv Néphadsereg foglalta el a várost, majd a boszniai szerb hadsereg tartotta ostrom alatt 1992 április 5. és 1996 február 29. között, a boszniai háború alatt.

 

1992 tavasza és 1995 késő nyara között  a Belgrád által támogatott boszniai szerb haderők ostromolták Szarajevót. Az ostrom a hadsereg vezetője, Ratko Mladic tábornok és a boszniai szerb elnök, Radovan Karadzic politikai irányítása alatt zajlott. Mindkettejük ellen népirtás elkövetése miatt folyik eljárás az ENSZ Nemzetközi Törvényszékén, Hágában.

 

A boszniai szerb csapatok ellenőrzésük alatt tartották a város víz-, áram- és élelmiszer-ellátását, és ezt kihasználták arra, hogy nyomást gyakoroljanak a szarajevói kormányra. Az ostrom első hónapjai alatt a város nyugati szélét felügyelő boszniai horvátok  által ellenőrzött területen keresztül be lehetett juttatni árut a városba. 1992 nyarán a boszniai szerb hadműveletek elvágták ezt a mentőkötelet. Ehhez hozzájárult az is, hogy a Horvátország által támogatott boszniai horvát milícia 1992 októberétől a többségében szláv muszlimokból álló boszniai kormányerők ellen fordult. A céljuk az volt, hogy meggyőzzék a szarajevói kormányt az ország három részre történő felosztásáról, melynek értelmében a kormány csak egy fenntarthatatlan földdarabot tudhatott volna magáénak a főváros körül. 

 

Az orvlövészek és aknatámadások több, mint 10 000 embert öltek meg és körülbelül 50 000 ember sérült meg Szarajevóban. Sokakat akkor értek a szerb aknatámadások, miközben vízért vagy kenyérért álltak sorba, vagy a város fő szabadtéri piacán vásároltak.

 

Annak ellenére, hogy a  boszniai szerb hadsereg, a boszniai horvát milícia valamint a boszniai kormányerőkhöz tartozó egyének által elkövetett emberi jogok elleni tömeges bűntetteket hangos nemzetközi támadás kísérte, a külvilág nem tett hatásos lépéseket a vérengzés megállítására egészen addig, amíg a boszniai szerb katonák és a szerb félkatonai rendőrség Mladic tábornok parancsára ki nem végzett több mint 8000 muszlimot - férfiakat, nőket, gyerekeket - miután 1995 júliusában elfoglalták az ENSZ által biztonságos területté nyilvánított Srebrenicát.